A jó csapatmunkának fő feltétele a kölcsönös bizalom

PDF letöltés
Nyomtatás
Bozár László, ügyelő

Hogyan kerültél a Táncszínházhoz?
2013 januárjában Ertl Péter felhívott, hogy nincs-e kedvem a Táncszínháznál ügyelőként dolgozni. Ekkor még a Honvéd Együttesben koptattam a világot jelentő deszkákat, de mivel tudtam, hogy egyszer sajnos ezt be kell fejeznem, kapóra jött az invitálás. Átgondoltam, bejártam ismerkedni a feladattal, aztán az évad végén igent mondtam, a csizmámat pedig a szögre akasztottam.

Ha színpadra léphetnél bármelyik együttes darabjában, melyik lenne és miért?
Az elmúlt három évben jobbnál-jobb darabokat ügyelhettem, a kortárs tánctól a néptáncig bezárólag. Kiváló táncművészekkel és koreográfusokkal ismerkedtem meg. Mivel „előző életemben” én is reflektorfényben tevékenykedtem, és tudom, milyen eufórikus élmény a nézőt virtuozitással és humorral elkápráztatni, Vári Bertalan társulatában, a Varidanceben, a Variációk című darabban szerepelnék szívesen. Volt szerencsém honvédos koromban együtt táncolni vele. Kiváló táncos, remek kolléga.

Szerinted, miért jó a Táncszínház csapatában dolgozni?
Abban a kivételezett helyzetben vagyok, hogy a Táncszínház minden dolgozójával szinte napi kapcsolatban vagyok. Tevékenyen részt vehetek a színház működésének megannyi feladatában. Ugyanolyan fontos nekem a műszaki kollégáimmal folytatott közös munka, mint a titkársági részlegen adódó feladatok ellátása. Úgy érzem, kollégáim befogadtak, segítenek és elismernek. Szerintem a jó csapatmunkának fő feltétele a kölcsönös bizalom, amitől hálás feladat a Nemzeti Táncszínház tagjának lenni.

Bozár László, ügyelő

« 2017 Április »
Hét H K Sze Cs P Sz V
13 27 28 29 30 31
01
02
14
03
04
05
06
07
08
09
15
10
11
12
13
14
15
16
16
17
18
19
20
21
22
23
17
24
25
26
27
28
29
30
18 1 2 3 4 5 6 7