Lábujjhegyen - A vehemens olaszok és az elegáns franciák

Rovatunkban Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész segítségével tánc-és zenetörténeti kulisszatitkok és rejtélyek nyomába eredünk. Aki további érdekességekre kíváncsi, az tartson velünk február 12-én a Lábujjhegyen - Zenéről és táncról, párban című előadás-sorozat következő alkalmán.

Az előadás-sorozat Bolondos dallamok - itáliai táncok Verdiéknél című részéből többek között kiderül az is, hogy miért nem lett az olasz balett olyan sikeres, mint az olasz opera és miben volt más Verdi operáinak francia adaptációja. 

A klasszikus balettben kezdetektől fogva versenyzett egymással a francia és az olasz stílus. Látszatra Franciaországban dinamikusabban fejlődött a balett, hiszen náluk az opera része maradt, míg Olaszországban elvált a két műfaj. Ezzel Verdi is szembesült; amikor felkérték, hogy állítsa színpadra Franciaországban az operáit, plusz balettbetétet kellett hozzájuk írnia, hogy így kiszolgálja az igényeket és szerepet biztosítson a kor ünnepelt és népszerű táncosnőinek (akik javarészt az arisztokraták kitartottjai voltak.)

Az olasz balett gyökerei a commedia dell'arte-re vezethetők vissza, ezért az akrobatikusság, a vehemencia és a virtuozitás jellemezte. A táncosoknak markáns, sok esetben túlzó gesztikulációval operáló stílusa volt, - olyannyira, hogy emiatt sokszor groteszkként határozták meg - viszont nagy népszerűségnek örvendtek szerte Európában. Gennaro Magri egy nápolyi táncművész elmesélte, hogy egyszer olyan erővel dobta föl a lábát a levegőbe, hogy a másik lába kicsúszott alóla, arcra esett és eltörte az orrát. Ezzel szemben a franciák sokkal inkább az eleganciára, a szépségre és a kifejezőerőre helyezték a hangsúlyt. John Moore angol író 1777-ben így írt erről:"Meglepő, hogy a stílusos és érzékeny itáliaiak jobban szeretik az atletikus ugrálást az elegáns táncosoknál."

Szöveg: Megyeri Léna
Szerkesztette: Tompa Diána

Carlotta Grisi a Giselle című opera címszerepében, 1841. Párizs (forrás: Wikipédia)

Claudina Cucchi Tavasz szerepében (Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye - Négy évszak című balettbetét)